Hogy még jobban érzékeltessem a „gazdag gazdagodik” kellemetlen hatását, vegyünk egy klasszikus példát az egyik legismertebb társasjátékból – a Monopolyból, ahol azt tapasztalhatjuk, hogy a játék azt támogatja, aki már alapból erős. Pl.: minél több helyet birtokolsz, annál több pénzt tudsz beszedni a többiektől, amiből még több helyet tudsz birtokolni…stb.  

Vajon mi lenne a szerencsés egy ilyen helyzet balanszolására, hogy a többi játékos ne érezze magát azonnali vesztesnek? Ideális esetben egy játékba kívülről betett mechanizmus egyenlítené ki a helyzetet, például aki leghátul van a pontversenyben, annak valamit olcsósítana a játék vagy számára könnyebben elérhetővé válnának bizonyos opciók, így lehetősége nyílna felzárkózni, ha ügyesen taktikázik.

Ahogy láthatjátok, a kiegyenlítés nem azt jelenti, hogy kikönnyítjük az adott pályát, hanem hogy egyenlővé tesszük az esélyeket, és így még izgalmasabbá magát a versenyt.