A csapatépítés csodákat tud tenni a kommunikáció, egymáshoz való kapcsolódások terén, de akár a produktivitásra is pozitív hatással tud lenni a szervezeten belül.

Sokat hallunk mostanában a magasan teljesítő csapatokról (high performing teams), akikre a szervezeti produktivitás szószólói mint a Szent Grálra tekintenek, és amelyek az elnevezésből fakadóan ténylegesen rendkívül sokat járulnak hozzá a szervezet működéséhez, sikereihez.

Célunk tehát minél több ilyen csapatot a szervezetünkben tudni Logikus lenne a kíválóan teljesítő egyénekből összeállítani ilyen álom-csapatokat, de nem szabad alábecsülni a csapatdinamikát: a képlet ugyanis jóval komplexebb a szimpla összeadásnál, nagy szerepe van ugyanis a „kölcsönhatásoknak” is.Az egyik kulcs a közösségteremtés, a valahová tartozás érzésének létrehozása, erősítése, hiszen ekkor alakulhat ki a már említett alapvető bizalmi szint a csapattagok között, ahol már el is kezdenek együttműködni.

Az ezen a szinten megoldott közös problémák bajtársiasság érzését is keltik. Itt jönnek képbe a csapatépítők: ezeket az előrelendítő problémás munkahelyi helyzeteket ugyanis tréning vagy csapatépítő környezetben lehet szemléletesen – és legfőképpen stresszmentesen – szimulálni, a megoldás hatásosságából mit sem veszítve.

Hogyan érezhetik magukat az emberek a csapatépítők után?

Ha az emberek boldogok a csapatokon belül, az hatással van az egész szervezeti életre. A boldog kollégák ugyanis szívesebben és jobban tudnak együtt dolgozni, ez pedig emeli a munkahely teljes atmoszféráját.Egy csapatépítő ezt is fokozhatja, mind követlenül, mind közvetve, egyéb érzések által: a munkavállaló érezheti magát elismerve, meghallgatva, mint akikben bíznak, és akik bízhatnak, közösség részeként, döntéshozóként egy olyan szervezetben, ahol van lehetőségük tanulni, fejlődni.

Milyen konkrét módokon segítik a szervezeti kultúrát és teljesítményt a csapatépítők?

Növelik a hatékonyságot, produktivitást.

Biztonságos környezetben gyakorolhatják a munkavállalók a készségeiket.

Bátorítják, erősítik a tanulási környezetet, mindezt egymás jobb és eltérő közegben való megismerésével, új képességeket felfedezve.

Kommunikáció fejlesztésével, feladatokat érintő transzparenciával, közös nyelv és kommunikációs alapok megteremtésével.

Hatékony konfliktuskezelési technikák megismerésével.

Bizalmat építve a nyílt és őszinte kommunikáció által