A képzés-fejlesztés változatlanul jelentős és elengedhetetlen része egy vállalat hatékony működésének. Viszont az korántsem mindegy, hogy 2024-ben milyen eszközökkel és célokkal érdemes belekezdenünk a fejlesztésbe. Azt láthatjuk, hogy a munka és a magánélet közötti határok halványabbak, mint valaha. A pandémia óta a munkavállalók számára az anyagi biztonságon túl egyre fontosabbá válik a munkahely egyéb aspektusaival szembeni elégedettség. Mindezt figyelembe véve milyen szemlélettel érdemes fejleszteni a mai munkaerőpiaci viszonyok és változások közepette?
Miért kezdenek egyre népszerűbbek lenni az egyéni fejlesztési utak, és milyen módszerekkel tudjuk ezeket támogatni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Game Changers podcast legújabb epizódjának vendégével, Kassa Zoltánnal, az Erste magyarországi bankcsoport kompenzáció és szervezetfejlesztési vezetőjével!
Pozitív pszichológia munkahelyi környezetben
A pozitív pszichológia célja az emberi jólét megértése és előmozdítása, a pozitív jellemzők kiemelésével és erősítésével. A munkahelyi környezetben alkalmazva ez a szemlélet számos előnnyel jár. Egy ilyen megközelítést alkalmazó munkahely nem csupán a problémák megoldására összpontosít, hanem a munkavállalói elégedettséget, motivációt és elkötelezettséget növelő készségek fejlesztésére is. Emellett arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy azonosítsák és erősítsék saját pozitív tulajdonságaikat.
Kassa Zoltán, az Erste magyarországi bankcsoport kompenzáció és szervezetfejlesztési vezetője elmondta, hogy bár a pozitív szemlélet mindig is jelen volt a cég kultúrájában – például a „Higgy magadban!” szlogenjükben – a szervezetfejlesztés során egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ennek keretezésére és módszertani támogatására:
„Az erősségszemlélet megjelent a mindennapokban, de korábban még nem volt meg a hivatalos szókészlete. A Future Potential Program tehetségfejlesztési programunkban ez most újdonság: a Clifton Strengths módszertan segítségével tanuljuk ezt a szókészletet és építjük be a mindennapi munkába.”