A vállalati kultúrát gyakran hasonlítják egy jól olajozott gépezethez, amiben ha a kijelölt módszereket alkalmazzuk már sínen is vagyunk. A valóságban azonban ezek a dinamikák, – csak úgy, mint mi emberek – sokkal érzékenyebbek: az interakciók, az a mód, ahogy jelen vagyunk és hatunk egymásra a munkahelyen a működések szubjektív oldaláról árulkodnak. Vezetőként, ennek a „kollektív idegrendszernek” az összefogó pontjai vagyunk, ami nagyobb ráhatást is jelent az egész működésére. Ha azt tapasztaljuk, hogy a befektetett munka ellenére nem tudunk túllépni bizonyos problémákat, érdemes a feloldásnál is elemibb folyamatokra irányítani a figyelmünket!
Idegrendszerünk kapcsolói
Az idegrendszerünk állandó hatások alatt áll: belső mantrák, múltbeli tapasztalatok és a fizikai környezet egyaránt formálják a reakcióinkat. Egyetlen szó, gesztus vagy e-mail is aktiválhatja a ‘túlélőmódot’, amikor az agyunk vészreakcióba kapcsol. Kutatások szerint a stressz alatt hozott vezetői döntések 60%-a rövid távon hatékony, de hosszú távon káros következményekkel jár. (Forrás: McKinsey 2023)
Az elakadás akkor történik, ha beleragadunk ezekbe a viselkedésmintákba, és például nem a céljaink, hanem az elvárások miatti félelem válik a döntéseink gyújtópontjává. Ilyenkor a vegetatív idegrendszerünk lép működésbe, amiben mind a saját működésünkben, mind a munkatársakkal való együttműködésben a „fight-or-flight”reakciók válnak túlsúlyba. Egy hosszú távon nem fenntartható állapotról beszélünk, aminek először a teljesítmény csökkenése, majd a kiégés lehetnek a következményei.
De hogyan szűrődnek le a vezetői székből ezek a működési módok vállalati szintre?
A Fight-or-flight válaszokon túl!
Neuroleadership a gyakorlatban
A fenntartható változás időbe telik: következetességet és erőfeszítést igényel. Ilyenkor nem csak felszíni megoldást keresünk, hanem a működéseink mélyébe tekintünk, és személyre szabottan keressük azokat a neuroleadership technikákat, amik nekünk a legjobban beválnak, legyen az egy specifikus légzéstechnika, reflektív gyakorlat vagy kognitív átkeretezés. A belső munkán kívül a munkakörnyezetet is aszerint tudjuk alakítani, hogy az a rezilienciánkat támogassa. Ez lehet a felesleges ingerek, a zsúfoltság minimalizálása vagy akár az olyan stresszcsökkentő eszközök használatával, mint a fidget spinner, a stressz labda vagy akár a szeretteink fényképe az íróasztalunkon.
A vezetők a vállalati kultúra idegrendszerének szabályozói. Ha tudatosan fejlesztik saját rezilienciájukat, az egész szervezetre kihat. Egy kutatás szerint az érzelmi intelligenciát fejlesztő vezetők csapatainál 37%-kal magasabb az elkötelezettség, és 31%-kal csökken a fluktuáció (Daniel Goleman, 2023). A változás nem egyik napról a másikra történik – de ha a vezető változik, a szervezet is vele változik.
Így, ha diszfunkció állapotába is kerülünk, a problémák más folyamatokba való szivárgását nem csak az ideiglenes stresszreakció ragtapaszával fogjuk megakadályozni, hanem végleg tudják elapaszthatjuk a idegrendszeri működéseinket megismerve!